Végéhez ért a tavaly október 4-i kolontári vörösiszap-tragédia utáni újjáépítés a katasztrófa által érintett településeken: Kolontáron, Devecserben, és Somlóvásárhelyen. A hatóságok intenzív munkájának és a soha nem látott összefogásnak köszönhetően ma már rehabilitált természeti és építészeti környezet fogadja az idelátogatókat. A helyreállításra, újjáépítésre az állam eddig több mint 30 milliárd forintot fordított. A térségben tehát visszatér az élet a normális kerékvágásba, de a munkagépek nem állnak le, a településeken a közeljövőben a lelki és gazdasági megújulást ösztönző közösségi beruházások indulnak.
Az előzmény
2010. október 4-én Magyarország eddigi történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójának gátja átszakadt, és a kizúduló 1,6 millió köbméter folyékony vörösiszap elöntötte a környező településeket. A tragédiának 10 halottja van, és több mint 300 család veszítette el az otthonát, a települések komoly kárt szenvedtek, jelentős mezőgazdasági és környezeti kár keletkezett három településen.
A sérült tározóból kiömlő egymillió köbmétert meghaladó vörösiszap 363 ingatlant rongált meg jelentősen, ebből a legtöbb lakóház. A sérült ingatlanok nagy részét, 306 db-ot el kellett bontani.
731 fő azoknak a száma, akiknek megsemmisült vagy lakhatatlanná vált az otthona. A lakóházak pótlására a kormány választási lehetőséget kínált fel a károsultaknak: dönthettek új lakás építése, használt lakás vásárlása, a károsodott ingatlan helyreállítása, illetve készpénzes támogatás mellett.
A károsultak döntésének megfelelően 112 új lakóház épült fel állami támogatással (Kolontáron 21 db, Devecserben 89 db, Somlóvásárhelyen 1 db, továbbá Márkó településen szintén 1 db ház építését rögzítették szerződésben). Használt ingatlan vásárlása mellett 125 család döntött, 79 károsult pedig a pénzbeli kártalanítást választotta.
Teljes kártalanításban részesültek az érintettek
A kormány a lakhatás biztosítása mellett vállalta azt is, hogy június 30-ig mindenkit kártalanít, biztosítja a katasztrófában kárt szenvedett családok ingóságainak pótlását is.
A központi források mellett a katasztrófák károsultjainak támogatásáért folytatott segélyezési tevékenység összehangolására Civil Humanitárius Koordinációs Központ jött létre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász és a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány együttműködésével. A szervezetek segítették a károsult családok lakhatását albérleti hozzájárulással vagy ingatlan-felújítással, továbbá berendezési tárgyak, konyhai kisgépek beszerzését végezték. Adományokkal (ruhanemű, élelem, tisztálkodószerek) segítettek, de személyes és telefonos lelki segítséget is nyújtottak.
A Baptista Szeretetszolgálat 49 család ingóságának pótlásában vett részt, melynek értéke közel 100 millió forint volt. A Szeretetszolgálat munkatársai a katasztrófa bekövetkezte óta jelen vannak a helyszínen, és azóta szinte minden károsult családnak megkönnyítették az újrakezdést, Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen egyaránt. Először kutató- mentő feladatokkal járultak hozzá a helyzet enyhítéséhez, később élelmiszer, tisztasági csomagokkal, ruházattal, cipőkkel, különböző vásárlásra jogosító utalványokkal. A vörösiszap katasztrófa területén kiemelt segítő tevékenységüket körülbelül szeptember közepén fejezik be.
Hatékony együttműködés alakult ki a Magyar Tudományos Akadémiával
A kormány felkérésére már a vörösiszap-katasztrófa másnapján a helyszínre érkeztek a Magyar Tudományos Akadémia szakértői, és néhány óra alatt elkészítették az első hiteles, tudományos igényű összefoglalót a helyzetről. A kutatók munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hatóságoknak egy nappal a tragédia után már tiszta képük volt arról, hogy mi történt és szakszerű tájékoztatásuknak köszönhetően sok rémhírt sikerült eloszlatni.
A tapasztalatokat felhasználva az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködési megállapodást írt alá a katasztrófák elleni védekezés feladatainak eredményes megoldása és az összefogás hatékony szervezeti keretének biztosítása érdekében. Hasonlókról egyeztek meg a földrengésekből adódó katasztrófa- és veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos feladatokról is.
This post is also available in: angol