Az Utcafront Közösségi Ellátásának célja elsősorban a Budapest X. kerületében élő intravénás szerhasználók és az egyéb szenvedélybetegek felkutatása, részükre a közösségi ellátás keretein belül a megfelelő intervenciók biztosítása, kutatás, adatgyűjtés, társintézményekkel együttműködési lehetőségek kialakítása, kliensekkel történő kapcsolatfelvétel. A közösségi ellátás fontos jellemzője, hogy nagymértékben támaszkodik a természetes közösségi erőforrásokra – különféle szolgáltatásokra, a hozzátartozókra és az önsegítő szerveződésekre -, őket is oktatva és támogatva, velük szorosan együttműködve. A közösségi szolgáltatást egyéni gondozási terv alapján – az igénybe vevő aktív, felelős részvételére és az egyéni szükségleteire alapozva – multidiszciplináris team végzi, amelynek egyenrangú szereplői a szenvedélybetegek és az ő természetes (laikus) segítői. Ebben az ellátási típusban a különböző szociális segítségnyújtáson túl (pl. segéllyel kapcsolatos ügyintézés) a következő törekvések jelennek meg: életviteli készségek fejlesztése, a szabadidő hasznos eltöltésének strukturálása, az igénybevevő egészségügyi ellátással való kapcsolatának követése, kapcsolattartás, a reintegráció, a környezetben való megtartás, a betegségállapot és az együttműködés nyomon követése, a visszaesések megelőzése, megkereső munka, ártalomcsökkentés, egyéni esetkezelés, szociális ügyintézés.
A telephelyünkön működő Hajléktalanok Éjjeli Menedékén belül rendelkezésünkre áll egy közösségi szoba, ahol szabadidős tevékenységekre és készségfejlesztő programokra van lehetőség (internet hozzáférés, álláskeresés, álláskeresési technikák, szabadidős programok).
A szenvedélybetegek közösségi ellátásában a 2011-es évben 73 embert láttunk el. Ellátottaink közül ketten tanfolyamokon tanultak tovább, és négy embernek sikerült elhelyezkednie.Öt embernek javultak a lakhatási körülményei (fizetős szállóra, albérletbe vagy saját lakásba költöztek). Nyolc esetben segítettük elő a kórházi illetve orvosi ellátást, továbbá három ember került szubsztitúciós programba, és két esetben történt leszázalékolás. Két kliensünknek sikerült a családi kapcsolatait rendezni, hatan mentek szenvedélybetegek rehabilitációs otthonába, és négy embernek sikerült külső segítség nélkül az absztinencia elérése és megtartása.